Tolna Megyei Ügyvédi Kamara

Beszélgetés az elnökkel

Akkor kell ügyvédhez fordulni, amikor még nincs baj
2014. december 6. teol.hu/Ihárosi Ibolya
Dr. Nőt Lászlót, a Tolna Megyei Ügyvédi Kamara elnökét választotta meg november 7-én elnökének a Magyar Jogász Egylet Tolna Megyei Szervezete.

A véletlen vezette a jogi pályára dr. Nőt Lászlót. Akkoriban csak orvosi és jogi kar működött a pécsi egyetemen, s mivel nem akart orvos lenni, a jogra jelentkezett anélkül, hogy sokat tudott volna erről a hivatásról. Először a büntető ügyeket szerette meg. Még ügyvédjelöltként aratta első, s mindjárt országos sikereit.

not-laszlo

A legszebb ügyek azok, amelyekben bírósági tárgyalás nélkül meg tudunk egyezni, mondta dr. Nőt László, a Tolna Megyei Jogász Egylet új elnöke (Fotó: Mártonfai Dénes)

– Abban az időben ügyvédjelölt is képviselhetett első fokú ügyeket a megyei bíróságon, a mai törvényszéken. Hét, vagy nyolc felmentő ítéletet sikerült elérni jogos védelmi ügyekben, amelyekben emberölés, vagy annak a kísérlete volt a vád. Akkoriban dolgozott a Tolna Megyei Bíróságon egy nagyszerű bíró, az akkori elnökhelyettes. Feltehetően az volt a célja, hogy megváltoztassa a jogos védelem bírói gyakorlatát, körülbelül azon elvi alapokra helyezkedve amelyek ma érvényesek, és talán méltó társa voltam ebben. Csak egy példa: akkoriban az volt a szabály és a joggyakorlat, hogy nyilvánvalóan elmebeteg támadó elől el kell futni. Volt is ilyen eset, amelyben az elmebeteg vádlott késsel támadt a sértettre, aki felkapott egy karót, és kiütötte a kezéből a kést, majd ugyanez megismétlődött. A harmadik esetben pedig fejbe vágta a vádlott a támadót, aki elesett, beütötte a fejét a kövezetbe, majd a kórházban meghalt. A védelem álláspontja  az volt, hogy nagy az elfutás kockázata, mert mi van, ha az elmebeteg gyorsabb, ráadásul ez esetben a megtámadott még védekezni sem tud. A felmentő ítéletet a Legfelsőbb Bíróság egyik tanácsa jóvá is hagyta.

– Mi a szép az ügyvédi munkában?

– Mindig vannak segítségre szoruló emberek és nemcsak a büntető ügyekre gondolok. Ha valaki bármilyen joghoz köthető tevékenységet végez, adásvételi, megbízási, vagy éppen munkaszerződést köt, szüksége lehet ügyvédre. A legcélszerűbb a jogügylet megkötése előtt ügyvédhez fordulni, amikor még nincs baj. Szerencsére, korábbi rossz tapasztalataik alapján, a vállalkozók ma már előbb jönnek és aztán cselekszenek. Ha sikerül olyan szerződést létrehozni, amellyel a felek elégedettek, az önmagában sikerélmény. A legszebb ügyek azok, amelyekben bírósági tárgyalás nélkül meg tudunk egyezni, s ezzel a bíróság válláról is hatalmas munkaterheket veszünk le. Büntetőben pedig az legjobb pillanat, amikor az előzetesből kiengedik az ember védencét. Nem biztos, hogy csak a felmentés a siker, hanem az is ha 5-15 éves szabadságvesztéssel, vagy életfogytiglannal fenyegető ügyben, mondjuk 3, vagy 4-5 évet kap a védencünk. Sikernek számít az is, ha a bíróság a vádnál enyhébb minősítést állapít meg a védelem érveinek hatására.

– Mi számít kudarcnak?

– Azt nem is említem, ha az embert a saját ügyfele csapja be. Előfordul viszont, hogy nem sikerül a bíróságon érvényesíteni azt az álláspontot, amelyről meg vagyok győződve. Az ilyen bukás napokra, hetekre rányomja a bélyegét az ember lelkivilágára.

– Mi okból vállalta az újabb szakmai-közéleti funkciót?

– Már négy évvel ezelőtt is felkértek, s most a közgyűlés által megválasztott vezetőségi tagok többsége engem szeretett volna elnöknek, végül beadtam a derekam, mert a vezetőségben már megtörtént a fiatalítás.

– Miért, fontos, mire a jó a jogászegylet?

– A Magyar Jogász Egylet általános érdekvédelmet biztosít a szakmának. Elősegíti a törvényalkotást, a jogfejlődést, a tudományos munkát, s összehozza a különféle jogterületeken működő jogászokat. Különféle oktatásokat is szervezünk. A szervezet súlyát mi sem jelzi jobban, mint a legutóbbi országos jogászgyűlésen, többek között előadó volt az Alkotmánybíróság elnöke, az igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész, a belügy- és a miniszterelnökséget vezető miniszter.

– A megyei szervezet működésében tervez változtatást?

– Nem, az úgy jó, ahogy van.

Névjegy

Dr. Nőt László Pécsett született 1945-ben, ott végezte el a jogi egyetemet 1968-ban, mindjárt a szekszárdi 1-es számú ügyvédi munkaközösségben kezdte meg a munkát, 1971-ben szakvizsgázott, azóta Szekszárdon ügyvéd. Munkássága évtizedei alatt számos ügyvédjelöltet készített fel a sikeres jogi szakvizsgára. 1983-tól a Tolna Megyei Ügyvédi Kamara elnökségének tagja, 1992-től elnökhelyettese, 2004-től elnöke. 1994 óta tagja a Magyar Jogászegylet Tolna Megyei Szervezetének, amelynek elnökévé választották. Birtokosa a Magyar Jogászegylet Emlékéremnek. Párkapcsolatban él, három felnőtt fia van, az egyik vállalkozó, a másik orvos, a harmadik jogász. Szabad idejében a családtagjait látogatja meg, s nagyon szereti a vizet, a Balatont.